Az elmúlt évtizedekben a frekventált belvárosi terek nagy része megújult, újra tudta értelmezni szerepét. Jellemzően épp a legnagyobb, forgalomtól terhelt tereink keresik, milyen „ruhát” öltsenek. A Széll Kálmán tér adottságaiból, forgalmi viszonyaiból adódóan nem tud a közparkokkal konkurálni, ez nem is lehet célja, az viszont annál inkább, hogy differenciált térhasználatot tegyen lehetővé. Ennek megfelelően különböző zónákat hoztunk létre sajátos karakterrel, ezek a szigetek (1), liget (2) és védett kertek (3).
1) Ebben a szinte állandóan mozgásban lévő városi térben a megpihenés, találkozás szigeteit jelentik a kör alaprajzú kiemelt zöldfelületek, amelyek szélei egyben ülő felületek is. 2) A tér központi eleme a liget – egy képzeletbeli kör alaprajzú terület, melyet raszterbe ültetett fák jelölnek ki. A liget is mozgásban van, átenged ha kell, együtt él a térrel. Ez a térrész nem a rohanásról szól, a jellemző haladási irányok, erővonalak csak érintik, nem szelik át. Ez a találkozás, várakozás tere. 3) A harmadik típusú téri minőség a Várfok utca rézsűje helyén valósul meg. Ez egy átmenő forgalomtól egyáltalán nem terhelt, a térre szánt funkciók „árnyékába” telepített védett tér, ahol az ember lelassulhat, töltődhet. Ezt az érzést erősítik az épület emeletén elhelyezett funkciók: éttermek, kávézó is. A Vérmező utca felőli meredek zöldfelületet a felfutó a burkolatsávok néhol ülőfelületekkel gazdagított vonalai teszik élővé.

TERVPÁLYÁZAT

HELYSZÍN: BUDAPEST, SZÉLL KÁLMÁN TÉR
PROJEKT TÍPUSA: ORSZÁGOS, NYÍLT, VÁROSÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVPÁLYÁZAT - IV. DÍJ
TERVEZÉS ÉVE: 2012
FELELŐS TERVEZŐ: BRÓSZ CSABA BOTOND, FISCHER BENCE, HUSZÁR TAMÁS, KÁPOLNÁS GERGELY, KIRÁLY-SALGÓ BORBÁLA, KONTRA DÁNIEL